A sport, mint orvosság a stresszkezelésében

Dr. Guseo András pszichiáter, ideggyógyász, az orvostudományok kandidátusa tartott előadást a Sport szerepe a stressz kezelésében címmel a Dragon Aqua Sportegyesület meghívására minap a Királysoron. Szavait meghallgatta és a beszélgetésben részt vett többek mellett Rácz Lajos olimpiai ezüstérmes, világ- és kétszeres Európa-bajnok birkózó, Fidel László és Kovács Zoltán kajak világbajnok is. Az esemény része volt a Dragon Aqua Sportegyesület egészségre nevelő programjának, amit uniós támogatással valósítanak meg.

- Miért okoz a stressz betegségeket? - tette fel a kérdést Guseo András. Azt a kérdést, amely manapság annyira sokakat érint, s egyre többeket - olyanokat, akik tenni akarnak egészségükért -foglalkoztat. Nagyon nehéz persze egy érdekes, ám sok szempontból mégis tudományos előadást egy újságcikk keretein belül visszaidézni, ezért inkább csak kedvcsináló gondolatok közlésére vállalkozunk azok számára, akik komolyan gondolják, hogy hosszú életet kívánnak élni.

Guseo András sok más mellett arról beszélt, hogy a daganatok túlnyomó többsége gondolati úton jön létre és csak kis százalékban öröklődik. A nyugati világban nagyon gyakoriak a gondolati ártalmak, márpedig mi ilyen szempontból a nyugati világhoz tartozunk. A stressz nem más, mint idegi feszültség, amely a világon minden élőlényben előfordul. A stressz hatására a szervezetben beindul egy élettani reakció, amely megvédi azt, ezért tudjuk felvenni a küzdelmet a külső és belső ellenséggel szemben. Külső ellenség manapság már kevés van. Ki lehet mutatni, hogy a különböző stresszek más-más reakciót váltanak ki a szervezetből, márpedig létezik pozitív és negatív stressz: előbbi például egy fellépés előtti izgalom, utóbbi lehet egy közlekedési helyzet, vizsgadrukk, erős igénybevételt igénylő munka. A stresszre a szervezet reagál, amelynek következménye szervi elváltozás lehet. A reakció attól különbözik, hogy ki-ki miként tanulta meg leküzdeni a problémáit.

A túl sok és túl hosszú ideig tartó stressz elszívja energiánkat, erősen igénybe veszi kondíciónkat, könnyebben meghalhatunk és gyorsabban öregszünk tőle. Guseo András saját kollégáiról beszélt, amikor megemlítette, az orvosok nagy része nyugdíj előtt és rákban hal meg, és ennek szerinte a munka miatti stressz az oka, míg ez az arány az átlag népesség körében csak 25 százalékos.A stresszt az élet kis adagokban csepegteti belénk, aztán egyszer csak a pohár túlcsordul és megjelennek a testi tünetek. Mivel ehhez legtöbbször nem kell más, mint egy negatív gondolat, Guseo András okulásként Mark Twaint idézte: "Rengeteg dolog volt, ami miatt aggódtam, és ezek soha nem következtek be." A gondolati stressztől meg kell próbálni menekülni. A negatív, rossz gondolat egyrészt megvalósulhat, másrészt megbetegíti a szervezetet. Nem véletlen, hogy ha egy sportoló hisz a sikerben, akkor győz, azonban ha arra gondol, hogy veszíthet, akkor veszít is. Guseo András idézett egy tanulságos kísérletet. Két csoportra osztották az alanyokat, az egyik csoportnak fél óráig arról kellett írnia, mi volt élete legrosszabb élménye, a másik csoportnak arról, mi volt a legjobb. Aztán mindenki ugyanazt az oltást kapta. Azoknak a szervezete, akik fél óráig rossz dolgokon "agyaltak", ötször gyengébb védettséget biztosított a bevitt kórokozóval szemben. Ám akik jó dolgokra gondoltak, azoknak ötször nagyobb lett a védettsége. A rossz gondolat tehát megbetegít.










<< Vissza az ÚJ SZÉCHENYI TERV lapra