A Temze-parti bemutatkozás (1980)
Minden 1980-ban kezdődött, amikor a Hong Kong Tourist Association (HKTA) és a Hong Kong Fishermen Association három hagyományos, teakfából készült sárkányhajót küldött Londonba egy kínai kulturális fesztiválra. A hajókat a Temzén mutatták be, és a helyi kajak-kenu klubok tagjai próbálhatták ki őket.

Mike Haslam színre lépése és az ICF elutasítása
Mike Haslam ekkoriban a Brit Kajak-Kenu Szövetség (BCU) egyik vezető tisztségviselője volt, és épp az 1981-es nottinghami gyorsasági kajak-kenu világbajnokság szervezéséért felelt. Látva a hajók sikerét és a bennük rejlő hatalmas közösségi potenciált, Haslam és egy társa megvették a három fából készült hajót a kínaiaktól. Haslam megkereste a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetséget (ICF), hogy integrálják és
népszerűsítsék ezt az új szakágat. Az ICF ekkor mereven elutasította a megkeresést, arra hivatkozva, hogy a sárkányhajózás túlságosan eltér az ő sportágaiktól, és javasolták, hogy inkább fejlesszék önállóan. Az önálló szövetségek megalapítása Ez az elutasítás volt az a szikra, ami elindította a sárkányhajózást a független sportággá válás útján.

Haslam nem adta fel:

1985: Megalapította a Dragon Boat Racing Club of Great Britain-t.
1987: Létrehozta a Brit Sárkányhajó Szövetséget (BDA), amelynek ő lett az első elnöke.
Ebben az évben rendezték az első nemzeti bajnokságot is a londoni Hyde Parkban (Serpentine tó).
1990: Haslam vezetésével, 5 alapító ország részvételével megalakult az Európai Sárkányhajó Szövetség (EDBF).
A sportág rohamosan terjedt Európában (először a hollandok, svédek, dánok és németek csatlakoztak). Mivel a hagyományos teakfa hajók túl nehezek voltak és az európai klímán könnyen repedtek, Haslamék Angliában (Chris Hare hajóépítővel) kifejlesztették az első üvegszálas sárkányhajókat, amelyek alapul szolgáltak a mai IDBF szabványnak.